Általános szerződési feltételek
A hivatkozások:
áfa törvény:
2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról
XVII. Fejezet



Befektetési aranyra vonatkozó különös szabályok
234. § A befektetési aranyra vonatkozóan a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározás
235. § (1) E fejezet alkalmazásában befektetési arany:
a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem;
b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül befektetési arany az az érme is, amely szerepel a Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett listán.

Adó alóli mentesség
236. § (1) Mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint importja, ideértve
a) a befektetési aranyat képviselő okiratokat (tanúsítványokat), amelyek kiutalt vagy ki nem utalt aranyra, illetőleg aranyalapon vezetett számlán történő kereskedésre vonatkoznak;
b) az aranyban nyújtott olyan kölcsönt és csereügyletet, amely a befektetési aranyra tulajdoni vagy hitelezői jogot biztosít;
c) a befektetési aranyra vonatkozó olyan tőzsdei vagy azon kívüli határidős ügylet, amely a befektetési aranyra vonatkozó tulajdonjog elidegenítését, vagy az azon levő hitelezői jog átszállását eredményezi.
(2) Mentes az adó alól a harmadik fél közvetítői tevékenysége is, ha a befektetési aranyat értékesítő fél nevében és javára közvetít.

Adókötelessé tétel
237. § (1) A 236. § (1) bekezdésétől eltérően az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) befektetési aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a befektetési arany más adóalany részére történő értékesítését adókötelessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó.
(3) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
238. § A 237. §-ban említett választási jog - az ott meghatározottak szerint - megilleti azt a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt is, aki (amely) gazdasági tevékenysége keretében aranyat általában ipari felhasználásra értékesít, arra a 235. § a) pontjában említett aranyrúd vagy aranylemez értékesítésére, amely más adóalany részére történik.
239. § (1) A 236. § (2) bekezdésétől eltérően az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) harmadik félként a befektetési aranyat értékesítő fél nevében és javára közvetít, az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy közvetítői tevékenységét adókötelessé teszi, feltéve, hogy a befektetési aranyat értékesítő fél élt a 237. vagy 238. § szerinti választási jogával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alapjára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték alkalmazandó.
(3) A harmadik fél (1) bekezdésben említett választásához mindaddig kötve van, ameddig a befektetési aranyat értékesítő fél a befektetési arany értékesítésére az adókötelessé tételt alkalmazza.

Előzetesen felszámított adó levonása
240. § Abban az esetben, ha az adóalany által teljesítendő befektetési arany értékesítése mentes lenne az adó alól, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) a befektetési arany beszerzéséhez kapcsolódóan egy olyan másik adóalany hárított át rá, aki (amely) a befektetési arany értékesítésére a 237. vagy 238. § szerint az adókötelessé tételt alkalmazza;
b) a befektetési aranytól eltérő arany belföldi vagy Közösségen belüli beszerzéséhez, illetőleg importjához kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetendő adóként megállapított, illetőleg megfizetett, feltéve, hogy az aranyat utóbb saját maga vagy - nevében - más befektetési arannyá alakítja át;
c) szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetendő adóként megállapított, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele az arany - ideértve a befektetési aranyat is - megjelenési formájának (rúd, lemez vagy érme), súlyának vagy tisztaságának megváltozatására irányul.
241. § Abban az esetben, ha az adóalany befektetési aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át, jogosult - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e tevékenységéhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására úgy, mintha a később adó alól mentes befektetési arany értékesítése adóköteles lenne.

Számlázás
242. § Befektetési arany értékesítése esetében az adóalany mindenkor köteles számla kibocsátásáról - a 169. § szerinti adattartalommal - gondoskodni.

Nyilvántartás
243. § (1) Az adóalany köteles a befektetési aranyról folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) nyitókészleten levő befektetési arany mennyisége;
b) beszerzett (importált) befektetési arany mennyisége adómegállapítási időszakonként;
c) befektetési aranyként előállított vagy azzá átalakított arany mennyisége adómegállapítási időszakonként;
d) értékesített befektetési arany mennyisége adómegállapítási időszakonként;
e) zárókészleten levő befektetési arany mennyisége.
(2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni a befektetési arany megjelenési formája (rúd, lemez vagy érme), súlya és tisztasága szerint.
(3) Tételes leltárral kell alátámasztani
a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára,
b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.



Számviteli törvény
Mivel a számviteli törvény nem minősíti sajátos eszköznek az aranytömböt, így azt az általános szabályok szerint kell az eszközök közé besorolni. Bár a beszerzés befektetési céllal történt, nem lehet azt befektetett eszközként kimutatni, mivel nem felel meg az Szt. 24. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott követelménynek, nem az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Az aranytömbök vásárlásának a célja valójában az, hogy azokat később, lehetőleg a bekerülési értéknél magasabb értéken, jellemzően változatlan formában értékesítsék.

Ebből már következik, hogy az aranytömböket a vásárolt készletek között, áruként kell kimutatni, áruként kell nyilvántartani és a vonatkozó szabályok szerint kell könyvvitelileg elszámolni. Így az aranytömbök mérleg-fordulónapi értékelését az Szt. 56. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. (Értékvesztés elszámolható, ha a feltételek teljesülnek, felértékelni nem szabad!) Ha az aranytömbök beszerzése deviza ellenében történt, akkor sem tekinthető külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköznek, illetve pénzeszköznek. Így a forintra átszámított bekerülési érték akkor sem változhat, ha a beszerzéskor ellenértékként kifizetett deviza árfolyama változik. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az Áfa-tv. külön fejezetben foglalkozik a befektetési aranyra vonatkozó különös szabályokkal. A 243. § részletezi a nyilvántartással kapcsolatos követelményeket. Ez az előírás is a befektetési arany nyitó készletéről, az abban bekövetkezett változások bemutatásáról, záró készletről kér adatokat.



Befektetési célú arany forgalmazásának különös adózási szabályai
Új fejezetként - szintén jogharmonizációs kötelezettségből kifolyólag - jelent meg a befektetési aranyra forgalmazására vonatkozó különös adózási mód. Az áfa-törvény általános adómentességet ír elő a befektetési célú arany mindennemű értékesítésére (ideértve olyan aranyalapú pénzügyi műveleteket is, amelyek a befektetési célú arany megrendelőjét tulajdonosként való rendelkezésre jogosítják), Közösségen belüli beszerzésére, valamint importjára. Ezen kívül adómentes ezen ügyletek esetén a megbízója nevében és javára eljáró közvetítő szolgáltatása is. A befektetési célú arany fogalmát a törvény határozza meg, értve ezalatt a meghatározott finomságú, minőségi tanúsítvánnyal rendelkező tömb-aranyat, egyes aranyérméket, illetve a befektetési célú arany feletti tulajdonjogot megtestesítő értékpapírt is.

Az adómentes értékesítés mellett a törvény lehetőséget biztosít az általános szabályok szerinti adózás választására. Erre lehetősége van a befektetési célú arany előállítójának más adóalany részére történő értékesítése esetén, illetve azon adóalanynak, aki általában ipari célokra értékesít aranyat. Amennyiben a befektetési célú arany értékesítője élt a választás jogával, úgy az ügyletben a megbízója nevében és javára eljáró közvetítő is jogosult arra, hogy az általános szabályok szerinti számítsa fel és vonja le az adót. Az adóalany az általános szabályok szerinti adózást adóév végéig választja, amelytől adóév közben nem térhet el, és azt valamennyi, e fejezet szerinti értékesítésére alkalmaznia kell. Az adóalany adózás választására vonatkozó nyilatkozatát, illetve annak megváltoztatását az adózás rendjéről szóló törvény szerint teljesíti.

A törvény meghatározott esetkörben adólevonási jogot biztosít a beszerző adóalany számára is. Így adózást választótól beszerző adóalany levonhatja a befektetési célú arany beszerzésekor rá áthárított adót, az arany beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adót, feltéve, hogy azt később befektetési arannyá alakítja. Az adóalany jogosult a részére teljesített, az arany formájának, súlyának vagy finomságának megváltozatását célzó szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására is. Együttes feltétel ezen esetekben, hogy az arany későbbi értékesítése a fejezetben meghatározottak szerint adómentességet élvezzen. Szélesebb körben illeti meg az előzetesen felszámított adó levonásának joga a befektetési arany előállítását, átalakítását végző adóalanyt. Az ilyen adóalany jogosult levonni az arany beszerzéséhez, továbbá az illető arany előállításához vagy átalakításához közvetlenül kapcsolódó termékek vagy szolgáltatások beszerzése, Közösségen belülről történő termékbeszerzése, vagy importja során rá hárított előzetesen felszámított adót is

Az adóalannyal szemben támasztott követelmény még, hogy a fejezet hatálya alá tartozó értékesítéseit köteles elkülönítetten kimutatni nyilvántartásaiban, illetve hogy ezen termékértékesítéseiről kiállított bizonylatnak - az általános követelményeken felül - minden esetben tartalmaznia kell a megrendelő nevét és címét. A befektetési célú arany (vagy a megmunkálandó arany, a 325 ezred vagy annál nagyobb tisztaságú félkész termék arany) olyan értékesítése esetén, amikor a terméket értékesítő adóalany az általános szabályok szerinti adózást választotta, illetve gazdasági tevékenységének székhelye, a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye külföldön van, az adót a terméket saját nevében beszerző adóalany fizeti.

Eltérő rendelkezések vonatkoznak a nemesfémpiacon zajló (nemesfémpiac tagjai közötti, nemesfémpiac tagja és nem tag adóalany közötti) értékesítésekre, melyek adókötelesek. Jelenleg külön törvény által szabályozott nemesfémpiac ténylegesen nem működik, ezért az áfatörvény e rendelkezései még nem alkalmazhatóak, csupán biztosítják egy esetleges jövőbeli működés esetére a megfelelő szabályozási hátteret.




Copyright @ 2014 AurumVidere Befektetési Zrt.